NEMZETKÖZI KERESŐ
 

TÉVÉSHOP.HU
 

Televíziós vásárlás
  

A televíziós vásárlás az a reklám, amely árunak – a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő – értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot." (EMtv-t. 146.§. 57.)

 

A televíziós vásárlás fogalma

A médiatörvényben nem szerepel a televíziós vásárlás fogalma, ott csak a klasszikus reklám és a közvetlen ajánlat szerepel, azonban ha megvizsgáljuk a 2007. évi LXXIV. törvényt a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól, akkor ott a következőt találjuk: "Televíziós vásárlás: az Rttv. 2. § 22. pontjában meghatározott szolgáltatás." (Mdátv. 5.§. 41.). Vagyis a televíziós vásárlás nem más, mint a közvetlen ajánlat:

"Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére, eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít fel." (Rttv. 2.§. 22.)

Az ORTT felkérésére készített médiatörvény-tervezet azonban már nevesíti a jelenséget:

 

"Televíziós vásárlás: az a reklám, mely árunak – a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő – értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot." (EMtv-t. 146.§. 57.) ." (EMtv-t. 146.§. 57.)

A teleshop távolsági vásárlás, azaz otthonról történő vásárlás (home shopping). Kereskedelmi célt szolgáló televíziós műsortípus, mely más hirdetésekkel szemben nem csak rövid formában népszerűsít egy terméket, esetleg szolgáltatást, de részletesen megismertet annak előnyeivel és azonnali telefonos, illetőleg internetes rendelés esetén különleges engedményeket, ajándékokat vagy extra szolgáltatásokat kínál. Az audiovizuális médiában megjelenő csomagküldő szolgáltatók ily módon összemossák a kereskedelmi- és a hirdetési tevékenységet, miközben az interaktivitás révén kölcsönös előnyöket nyújtanak az eladóknak (közvetlen piackutatás a beérkező hívások alapján, vásárlói adatbázisok létrehozásával) és a vevőknek (naprakész információszolgáltatás). (Film- és Médiafogalmak Kisszótára)

A televíziós vásárlás általában úgy működik, hogy a televízióműsorban bemutatják a terméket, és próbálják meggyőzni a tévénézőket a vásárlásról, akik felhívva a megfelelő számot, megrendelhetik a terméket. A csomagküldő szolgálat pedig általában utánvétellel elküldi a vásárló számára. Azonban nem mindenhol ez az eljárás, van, ahol hitelkártyával vagy csekkel egyenlíti ki a vevő a termék vételárát.

 A televíziós vásárlás története

Az eladásnak ez a módja ismerős a nagyáruházak folyosóiról vagy a piacról, de a portékáikat alighanem hasonló módon kínálták és dicsérték az árusok már a középkorban is. A tévében látható teleshop-műsorok (a tele előtag egyaránt utal a telefonra, illetve a televízióra) Amerikából származnak.

A televíziós vásárlás története a 70-es évek közepéig nyúlik vissza. Ekkor jelentek meg az első, a klasszikusnál hosszabb, másfél-két perces reklámok. Ezekben már a későbbi, félórás műsorok elemeinek nagy része jelen volt az ismeretterjesztő szövegtől a telefonálásra buzdító feliratokig.

A műfaj nagy ugrása nyolcvannégy után következett be, amikor Reagan elnök egy döntésének köszönhetően elindultak az első kábeltévék és helyi adók. (Terray István) Az első igazi televíziós vásárlással foglalkozó csatorna a Home Shopping Network volt, mely a 80-as évek közepére országos televíziós csatornává vált. Ekkor már elég nagy népszerűségnek örvendett az a vásárlási mód, melynél a tévénézők megismerték a bemutatott termék jellemzőit, és aztán ha megtetszett nekik a termék, vagy meggyőzte őket a terméket bemutató profi reklám, akkor telefonon leadhatták a rendelést, majd a cég kiszállította nekik a fizetés után a terméket.

Később már nem csak szakosított műsorszolgáltatók foglalkoztak a reklámnak ezzel a formájával, hanem egyes más, általános tematikájú csatornák is beillesztettek műsoridejükbe pár órányi televíziós vásárlást azokra a sávokra, melyek nem a legnézettebbek. (A teleshop-szolgáltatások ugyanis relatív olcsók, mert az általában Amerikában forgatott anyagokat jószerivel bármely tévében le lehet adni, csak más árcédulát és telefonszámot kell ráakasztani, és a több millió ember életét már boldoggá tevő termék új piacon bizonyíthat.) Ennek megfelelően a reklám szempontjából olcsónak számító délelőtti és éjszakai műsorsávban feltűntek az első teleshop-műsorok, vagy ahogy hazájában ezeket hívják, az "infomercial"-ok. A szó az information (információ) és a commercial (kereskedelmi) szavak összehegesztése, és a műfaj két fontos jellegzetességét jelöli, azt, hogy ismeretterjesztő és reklámelemek keveredésével hat.

Magyarországra a kilencvenes évek elején, még az országos kereskedelmi adók elindulása előtt beszivárgott a műfaj. (Terray István)

A televíziós vásárlás pszichológiája

A teleshop szinte mindegyik állandó fordulata a hőskorból származik: "Telefonáljon most, és még ajándékba adunk valamit, mindezt az elképesztően alacsony, egymillió forintos áron! És ez még nem minden!" - ezeket a mondatokat már a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján hallhatták az amerikaiak Ed Valentiék szájából. Az érdekes az, hogy ma sem akarnak sem az ottani, sem az itteni vásárlók mást hallani, míg a reklám más típusai sokat változtak, ez maradt ugyanolyan.

A teleshop-műsorok általában délelőtt kerülnek adásba, a szappanoperákhoz hasonlóan elsősorban a háziasszonyokat célozzák. Ezért van az, hogy a legtöbb termék szépségápolással, háztartással, egészséges életmóddal kapcsolatos, csupa olyasmivel, amire az otthon főzőcskéző feleség talán mindig is vágyott. Ahogy csodálatos alakra is, amit a különböző fogyasztó- és erősítőszerek és -gépek garantálnak, melyek a gyógyító készítményekhez hasonlóan az egész család jólétét szolgálják. Néhány teletermék kilóg a sorból, de talán csak látszólag: a kopaszodás elleni csodaszert vagy a tűz- és golyóálló autópolírozó anyagot a férfiaknak kínálják, de természetesen az asszony is megvásárolhatja ezeket ajándékba.

Valójában talán nem is a termékeiket kínálják a teleshopok, hanem magát a boldogságot. Aki egy kicsit is reálisan nézi a kínált áruk minőségét és árát, biztosan nem tárcsázza a képernyőn látható számot. A vásárlók is szeretnének ahhoz a másfél millió emberhez tartozni, akinek már boldoggá tette életét egy hajkefe, serpenyő vagy alakformáló. (Terray István)

Kapcsolódó fogalmak

home shopping infomercial közvetlen ajánlat TeleShop TV Shop

Bibliográfia

  • Film- és Médiafogalmak Kisszótára. Korona Kiadó. Budapest, 2002
  • Kassai T., 'Az információs szupersztráda koncepciója és megvalósításának kérdései' - mek.niif.hu/01300/01301/01301.htm

A televíziós vásárlás jövője

Sokat nem változott a műfaj a kezdetek óta, hiszen ami működik, azt csak elrontani lehet.

"Az interaktív televízió lehetőségei azonban újabb forradalmat ígérnek a távvásárlás területén. Az új rendszer a home shopping mai formájánál még kényelmesebben használható, mivel ezután nem kell majd megvárni a képernyőn megjelenő termékbemutató végét, hanem a nézők kényük-kedvük szerinti időpontban választhatnak a kollekcióból, s további információt is lekérhetnek. A vásárlók, mint egy virtuális katalógusban, tetszés szerint lapozgathatnak, s a képernyőn megjelenő minta alapján kiválaszthatják a megfelelő darabot, dönthetnek a lehetséges színekről és méretekről és rögtön megadhatják a szállítás kívánt időpontját. Ha az áru jellege megkívánja, azt a vásárló lehetőség szerint több nézetben, esetleg térben is megtekintheti, megforgathatja.

 

Gombnyomásra egy kis reklámfilm is rendelkezésére áll, ahol a terméket szokás szerint bemutatják, elmondják a használatával és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat. A Time Warner főnök, Levin szerint ezek a rövid reklámfilmek különösen fontosak, „Sokan ódzkodnak például az autókereskedőknél való látogatástól. Most be lehet hívni például egy kisfilmet a Chrysler Jeepről, amin keresztül a vevő a műszaki adatoktól kezdve a színválasztékig mindent megtudhat, és mindezt csupán a távirányító segítségével.” Az orlandói Full Service Network keretei között működő Catalog 1, a Time Warner és a német Spiegel „televíziós kereskedő” cége egyenesen egy virtuális szupermarketbe (Shopper Vision) csábítja a nézőket. A Winn Dixie szupermarket képernyőn látható polcairól a vevő a kívánt árut virtuális bevásárlókocsijába teszi és számlája a fizetendő összeggel automatikusan megterhelődik.

 

Annak ellenére, hogy az Internet nem kereskedelmi célú hálózat, tovább folynak a próbálkozások az Interneten való kereskedelem fejlesztésére, a hagyományos televíziós kereskedelem interaktív alternatívájaként. Az immár közel harminc millió felhasználót tömörítő Internet remek elvi lehetőségeket és egyben piacot kínál termékek értékesítésére, de a próbálkozás mégis kevés sikert könyvelhet el." (Kassai 1995.) Forrás: wikipedia.hu